Hogyan ismerhetjük fel az álhíreket?

yelling formal man watching news on laptop

Manapság egyre jobban terjednek az álhíreket terjesztő oldalak és bejegyzések a social media felületeken. Bizonyára mindannyian voltunk már olyan helyzetben, amikor bedőltünk egy-egy gyanús nyereményjátéknak vagy hírnek, melyet egy jó barátunk osztott meg, azonban később kiderült, hogy valótlanságok halmazát tartalmazza a cikk. 

Jelen bejegyzésünkben megvizsgáljuk, hogy hogyan ismerhetőek fel az álhírek és kézzelfogható segítséget nyújtunk, hogy bárki képes legyen megállapítani egy-egy hír valódiságát.

Milyen hatása van az álhíreknek?

Az álhírek már nagyon régóta léteznek, azonban a közösségi média terjedése miatt egyre veszélyesebbé váltak. A közösségi média platformok lehetővé teszik, hogy szinte bárki megoszthasson híreket vagy a saját gondolatait egy globális hallgatósággal. A probléma az, hogy a legtöbb ember nem nézi meg a hírek forrásait, így könnyen abba a hibába esnek, hogy álhíreket kezdenek el megosztani. Továbbá, az is komoly gondot jelent, hogy a többszöri megosztás hatására, szinte lehetetlen lenyomozni egy-egy hír forrását.

Az álhírek terjedésének igen komoly következményei lehetnek. Néhány ember úgy érezheti, hogy állításaikat nem kell alátámasztaniuk, mások teljesen elveszíthetik bizalmukban minden feléjük érkező információban.

Mi az az álhír?

Két fajtáját különböztetjük meg az álhíreknek:

1. Teljes valótlanság. 

Azok a történetek vagy hírek, amik csak azért jöttek létre, hogy az emberekkel elhitessenek valamit, ami nem igaz. Például azért, hogy nézettséget szerezzenek, vagy eladjanak egy terméket.

2. Van benne némi igazság, de nem pontos.

Azok a történetek, amelyekben fellelhető némi igazság, de nem a teljes hírt közli vagy ferdítve jeleníti meg a tényeket. Például ide tartozik, amikor egy politikus szavait kiragadva a kontextusból, elferdítve közlik, azért, hogy az embereket egyfajta nézőpont felé tereljék. Előfordulhat az is, hogy véletlenül vagy hiba miatt történik meg a pontatlan idézet, azonban, ilyenkor is veszélyes lehet a felhasználókra az ilyen hír.

6 mód az álhírek felismerésére

1. Kritikus gondolkodás

Sok esetben az álhírek az érzelmeinkre hatnak (megrémisztenek minket, hogy megvegyünk egy terméket). A heves érzelmeket kiváltó híreknél érdemes feltenni a kérdést: 

Miért íródott meg a cikk?
Meg akarnak győzni egy bizonyos nézőpontról?
El akarnak adni nekem egy bizonyos terméket?
Azt akarják, hogy kattintsak tovább egy általuk ajánlott weboldalra?
Érzelmileg próbálnak befolyásolni?

2. A forrás ellenőrzése

Minden hír esetén ellenőrizzük, hogy honnan származik. A cikkeknek általában a végén találjuk a forrásmegjelölést.

A weboldal címe 

Nézzük meg a weboldal címét alaposan. Ha helyesírási hibákat találunk benne, vagy furcsa a kiterjesztése (pl. “.infonet”, “.hu.org“) gyanakodhatunk, hogy álhír portállal van dolgunk.

A hír szerzője

Attól függetlenül, hogy a hír írója vagy publikálója ismerősnek tűnik, ellenőrizzük szakmai megítélésüket. Szakmájukban tudásukról ismertek vagy kilengéseikről? 

Például, ha a hír szerzőjéről vagy szereplőjéről az szerepel a hírben, hogy díjakat nyert vagy orvos, ellenőrizzük ezt az állítást hivatalos forrásokban (például a hivatkozott díj hivatalos nyerteseinek listáján vagy orvosi nyilvántartóban).

Hivatkozások

Sok álhír terjesztő készít saját magának weboldalt vagy hivatalosnak tűnő fényképeket, újságot, cikkeket, amik más, hivatalos portálokra hasonlítanak. Ezekben az esetekben mindig ellenőrizzük az eredeti portált a valós információkért. Például, ha találkozunk egy oldallal, ami a WHO adataira hivatkozik, látogassuk meg a WHO oldalát és ellenőrizzük mi magunk, hogy található-e valós információ az adott hírrel kapcsolatban. 

Dátum

Továbbá, fontos ellenőrizni a dátumot is. Sok álhír használ fel valós tényeket, azonban azok sokkal korábbról származnak. Ezekben az esetekben az álhír terjesztők régi híreket és tényeket forgatnak ki, ferdítenek el, hogy állításaikat látszólag alátámasszák.

Az ellenőrzést sose hagyjuk ki! Abban az esetben sem, ha a hírt az egyik legjobb barátunktól kaptuk, hiszen lehetséges, hogy barátunk sem ismerte fel, hogy álhírrel van dolga.

3. Ki más jelenti még a hírt?

Más hírportálok foglalkoztak-e a történettel? Mit mondtak róla?

A globális hírügynökségek, mint például a Reuters, BBC vagy a CNN szigorú szabályokkal rendelkeznek a saját működésükről, így érdemes egy-egy téma kapcsán megnézni, hogy foglalkoztak-e már a dologgal. Azonban érdemes észben tartani, hogy senki sem teljesen pártatlan, és mindenki hibázhat, így minden esetben fontos több hírportált is megnézni.

4. Bizonyítékok vizsgálata

Egy hiteles hír nagyon sok adatot tartalmaz; például szakértők véleményét, kutatási adatokat, hivatalos statisztikákat vagy szemtanúk beszámolóit. Amennyiben ezek az információk hiányoznak, kérdőjelezzük meg a hír valóságtartamát, és kérdezzük meg magunktól:

A bizonyítékok valóban azt támasztják alá, hogy valami megtörtént? Vagy a tényeket csupán elferdítették vagy kiválogatták, hogy egy bizonyos nézőpont felé tereljék a felhasználókat?

5. Ne higgyünk a képeknek

A modern szoftverek segítségével könnyedén készíthetünk hamis képeket. Egy kutatás eredményei szerint (forrás) az emberek 50%-a nem tudja megállapítani egy kép valódiságát. Azonban van néhány jel, ami utalhat arra, hogy a kép nem valódi. Például, furcsa árnyékok a képen, homályos szélek az alakok körül, elütő színek.

Továbbá, az is előfordulhat, hogy egy kép teljes mértékben valódi, azonban rossz kontextusban használják. Például, egy teleszemetelt strand fényképe nem biztos, hogy azon a strandon készült, amiről a cikk szól, vagy 10 évvel ezelőtt fotózták.

Nagyon hasznos eszköz lehet ezekben az esetekben a Google fordított képkeresője, amellyel ellenőrizhetjük egy kép valódiságát vagy módosítását.

6. Ellenőrizzük, hogy a hír “jól hangzik-e”

Nagyon sok álhír portál az emberek kételyeit, félelmeit vagy vágyait játssza ki. Például, ha találkozunk egy oldallal, amely ajándék okos telefont kínál ingyenesen a gyártótól és az oldal hasonlít is a hivatalos oldalra, álljunk meg egy percre, keressünk rá a hivatalos márka weboldalára és ellenőrizzük, hogy hirdettek-e nyereményjátékot.

Angolul tudó olvasók számára elérhető néhány oldal, amellyel ellenőrizhetjük a hírek valódiságát:

FactCheck
Snopes
The Washington Post Fact Checker
Politifact

FONTOS! Amennyiben a fenti pontok szerint ellenőriztük egy hír valódiságát és minden jel arra mutat, hogy álhírrel van dolgunk, semmiképpen se osszuk meg azt ismerőseinkkel! A legtöbb közösségi média felület rendelkezik álhír jelentése opcióval, használjuk azt.

Ha szeretné próbára tenni tudását, a Political Capital készített egy álhír kvízből álló sorozatot, amit az alábbi linken próbálhat ki:

Political Capital

Forrás:

https://www.factcheck.org/2016/11/how-to-spot-fake-news/

https://www.mindtools.com/pages/article/fake-news.htm

Biztonságos jelszó

Milyen a biztonságos jelszó?

A legtöbben a házi kedvencük nevét vagy egy családtagjuk születési dátumát adják meg jelszónak. Gyakori eset, hogy sokan a password-ot vagy az 123456 számkombinációt használják, ezzel adva egyenes utat a hackereknek és az adatlopásnak.

Hogyan védhetjük meg magunkat a támadásokkal és feltörésekkel szemben?

  1. A jelenlegi jelszavunk ellenőrzése.

A legtöbben egyszerű jelszavakat használnak, melyek többnyire egy egyszerű szóból és csak kis betűkből állnak. A leggyakoribb támadás az úgy nevezett „dictionary attack”, ami annyit jelent, hogy a hacker egy olyan programot futtat, ami elképesztően gyorsan végig próbálja a szótárban fellelhető összes szót. Így az egyszerű szavak bizonyulnak az egyik legrosszabb jelszó választásnak.

Ha szeretnénk ellenőrizni, hogy mennyire lenne nehéz feltörni a jelszavunkat, használhatjuk a következő weboldalt:
https://howsecureismypassword.net
(Ez egy angol nyelvű weboldal, így szükséges az angol nyelv ismerete.)

2     Az új, biztonságos jelszó szabályai a következők legyenek
a. Hosszúság: a biztonságos jelszavak legalább 12-14 karakter hosszúak
b. Szókapcsolatok, kifejezések, rövidebb mondatok használata szavak helyett: egyszerű szavak helyett használjunk mondatokat, kifejezéseket, szókapcsolatokat. Például: az „alma” helyett adjuk meg jelszónak azt, hogy: „SzeretemAzAlmákat”
c. Használjunk számokat, írásjeleket és kis/nagy betűket a jelszóban: például: „SzereteM.AzAlmáKat?12”
d. Ne adjuk meg ugyanazt a jelszót minden oldalon! Használjunk különböző jelszavakat minden regisztráció alkalmával!
e. Ne adjunk meg személyes információkat a jelszóban! A jelszava ne tartalmazza gyermekei, unokái, háziállatai neveit vagy születési dátumait, ne tartalmazzon személyes információt (saját neve, születési dátuma)!

Amennyiben aggódik adatai, jelszavai biztonsága miatt, keressen minket bizalommal! Egy személyes tanácsadás és képzés során segítünk Önnek vagy cégének kialakítani a legbiztonságosabb védelmet számítógépein és mobil eszközein!